Kedves elvtársak!
Kérem segítsetek nekem az alábbi kérdések megválaszolásában!
Egy: Ki volt az az elvetemült, aki feltalálta a gyermek mazsorettet (vagy hogyarákba kell írni) és mi értelme van?
Kettő: Ki találta fel a bécsi szeletre a panírt?
Három: Miért van az, hogy a szarás vagy az ezzel kapcsolatos procedúrák, mindig ebéd, vagy egyéb más táplálkozási aktusok alatt kerülnek szóba?
Négy: Aszonták okos emberek, hogy azért tüsszentünk, mert kosz kerül az orrunkba, ami bizergeti orrszőreinket és ettől ingerünk támad hapcikázin. Ez arra jó, hogy eltávolítsuk az orrunkból a koszt. Kérdem én, akkor miért a szánkon keresztül tüsszentünk?
Kérem, válaszoljanak különben öngyilkos leszek!
1. Velhetoleg F.
2. Tokmindegy, ugysincs semmi koze Becshez
3. Ahhh, valojaban csak a koliban es a barataink kozott van igy. Megfigyeltem, hogy mashol nem altalanos, hogy sarga vietnami strandpapucsot emlegetnek a soska kozben.
4. Valojaban egyszerre jon ki a levego a szajon es orron keresztul, meghozza olyan intenziven, hogy ha szad becsukod es ugy tusszentesz, akkor egy kisebb robbanast zarsz be, ami qrva egeszsegtelen es szemely szerint ellenzem, aki meg elvarja, hogy ezt tedd illedelmessegbol, azt Jabba ele dobnam egy ‘gyulolom a huttokat’ tablaval a nyakaban.
Dr. Szél
ui.: a szappantol, amit a baratod hasznalt elozoleg nem tudsz teherbe esni :)
Kedves Dr. Szél!
A tüsszentős téma ügyében megnyugodtam, már sokkal lassabban reszelem a csuklómat. De még mindig nem tudom ki, és hogyan találta fel a panírt. Valszeg rosszul fogalmaztam. A bécsi szelet bécsiessége igazából csak iránymutató a téma szempontjából. Kíváncsiságom fénysugara inkább a panír összetételének és annak kialakulásának hogyanjának ködös felhőibe próbál ösvényt vágni.
Azt meg sajnos tapasztalatból tudom hogy máshol is előferdül hogy étkezés közben a fekália és az azzal kapcsolatos műveletek igen gyakran szóba kerülnek. Szerintem ez valami tudatalatti dolog lehet.
Kedves Gergely!
Az alábbi írás remélem oszlat valamit a panír okozta sötétségen, bár az eredetére itt sem derül fény:
http://www.mindmegette.hu/index.php?apps=cikk&cikk=12399
Anglius nyelvterületen keresve annyira jutottam, hogy nekik még szavuk sincs rá (mint a franciáknak a győzelemre :) Eccerűen flour/egg/breadcrumbs-nak emlegetik a hozzávalók alapján.
A fekáliás dologra a válasz a kollektív tudatalattiban rejtőzhet. Ezzel kapcsolatban ezoter tanító felkeresését javaslom.
Dr. Szél
Attamindenit! Bizáncban már tolták a panírt? Asszem ideje lesz leporolnom a z Indiana Jones kalapomat meg visszavenni az asszonytól a korbácsot, és elmenni kutatni a panír feltalálója után!
A én véleményem a szarós-kajálós dologgal kapcsolatban egy elég pirmitív hipotézis (talán túl eccerű is): ami bejön, az egyszer ki is fárad. Így az inputolás aktusa közben már felvillan egy közeljövőbeni kép, amikor a illető étek outputol is ám… Nagyapám mondogatta minden ebédnél, amikor úgy megerőspaprikázta-borsozta a levest, hogy az már a színe alapján kikövetkeztethetlen volt, hogy mikból is tevődik össze, hogy a “Jó erőspaprika kétszer csíp” Sokáig nem értettem, miről beszél…
Ez tehát talán a “jövő emlékezete”, vagy valami ilyesmi. :)
Áhááhááhááá már egyel több kérdésre kaptam meg a választ:-)
2:Bécsi szelet: Emlékeim szerint olasz aranyásók találták ki, akiknek annyi aranyporuk volt, hogy a sülthús szeleteket is abban forgatták meg. Bárhogy is, Bécshez semmi köze. A Habzburg birodalom előszeretettel olvasztotta be gasztronómiájába a neki tetsző ételeket. Lásd: Usa nemzeti étele a menü.:)
Ami pedig a gyermekmazsoretteseket illeti: A hímsoviniszta disznók ötlete volt a műfaj megalkotása, akik a kislányokba bele akarják nevelni, hogy a legfontosabb dolguk az életben az, hogy a férfiak rajtuk legeltessék a szemüket miközben a felvonulásokat kísérik. Elhitetik velük hogy ettől népszerűek lesznek. Kifejtve a témát lásd: Simpsons 5.évf. 14. ep.
(Ez a Mukka függővé tett!!!!ÁÁÁÁÁÁÁ!)
Egyre szebben gyógyul a csuklósebem:-)
Bár nem kérdezted, de talán tudat allat izgat, elárulom, az első magyar bélyeget Than Mór tervezte, mondjuk sosem adták ki.. http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=3936
allat állat, csak már én vagyok fáradt..
Látom csm rémálmát, ahogy egy kitüsszentett, bepanírozott kiskorú mazsorettcsoport ebéd közben kakál.
(ezt a mondatot jósolja meg valaki)
Szerintem a bécsi szeletet egy olyan étteremben találták fel, ahol elfogyott a zsemlemorzsa, s mikor a vendég megkérdezte, h “ezmiez?”, akkor a pincér azt felelte (soha nem találnátok ki!), h “bécsi szelet” majd továbbmorolta félhangosan “te gasztronómiai analfabéta”. A vendég szégyenében nagy borravalót adott. S lőn.
Mások letüsszentése bizalmi viszonyt fejez ki. (Bár nem ez volt a kérdés.)
A gyermekmazsorettel mi a baj? Nagymamák százai bőgték magukat rongyá gyermekmazsorettező unokáik láttán. Úgyh nagypapák találhatták fel, akiknek már máshogy nem tudnak örömet szerezni nejeiknek.
Evésközbeni ürítésmegbeszéléssel kapcsolatban egyet értek Jupeterrel, nekemis ez jutott eszembe, csak lassan gépelek. Tehát mindenki elképzeli már evés közben, h huh, mi lesz enneka vége, de a nagy társadalmi nyomás miatt tudatalattinkba száműztök a képet.
Huh.
Lassan megyünk át Mindentudás Egyetemébe:-)
Kiráááály:-)
Na és vajon mit csinálunk ott? Megkeressük a büfét?
Én vártam türelmesen, hátha végez végre a csuklójával, de ti mindent elrontotok! :/
Namind1.
Ezért cseréba ha legközelebb sörözünk Madi, akkor csak ürítkezésről fogok beszélni veled. :)
Mukka: gyerekmazsorettekhez nincs közöm. :) Azt hiszem, mint minden istentelen dolgot, ezt is a reformátusok találták fel.
Most már tök mindegy, de ha már itt vagyok:
A panírozás állítólag az Ókori Rómából származik, ahol az igazán gazdagok aranyporba forgatott hússzeleteket tálaltak a lakomáikon, jelezve, hogy megengedhetik maguknak, ehhez hasonlóan például időnként a borba is kevertek összemorzsolt drága köveket, na persze felszolgálás után/közben, a vendégek elött (egy bizonyos császár is rendszeresen ilyen bort fogyasztott, most nem ugrik be melyik). A kevésbé gazdagok, noha ezt nem engedhették meg maguknak, de hogy a látszat meglegyen, arayn helyett morzsába, vagy más hasonló színt adó anyagba forgattatták szolgáikkal a húst, és ez a változat maradt fent máig, az eredeti verzió pedig nem (na persze, arynfösttel bevont fagyit, meg iylesmit lehet még kapni..).
Innen jött a panír, ezzel két év után az utolsó kérdést is megválaszoltam.
-na persze, a történet hitelességéért nem tenném tűzbe a kezem, csak egy az antik róma korában játszódó regényben olvastam erről az “aranyozott hús” dologról, egy pár éve.
johet reflaktalas mindenre, masreszrol erdekes volt btw, amennyire csokottek voltak eleink (kb mint mi vagyunk mashogyan) siman elkepzelhetonek tartom.
Az egyház sok mindent elkövetett, de a gyermekmazsorett talán nem az ő bűnük, mert a papok a kisfiúkra buknak köztudottan – amit totál nem értek -, bár ki tudja, lehet hogy vannak “heteropedofil” papok is nem csak “homopedofil” egyedek. XD
Hahh és mennyi panaszkodásra képtelen jószágot is tartanak!!!!