Dráma margarin:

 

Kedves olvasók!

Elhatároztam, hogy kortárs drámaíró leszek. Mindezt azért, mert úgy éreztem eddigi művészeti tevékenységem nem tudta maradéktalanul feltárni előttetek a látható, a láthatatlan, a múló, és állandó időbeliség, és a honnan jövünk, kik vagyunk, hova tartunk, örök problémáját! Remélem, hogy írásommal segítek tájékozódni és megérteni milyen is valójában a világ.

Íme hát az első művem:

Cím: Hús és lélek

Szereplők:

Férfi

Első jelenet: A férfi meztelenül fekszik egy kádban, meleg víz gőzölög abból fel. A színen rajta kívül egy asztal van még, azon egy gázmaszk. Csak egy lámpa világítja meg a teret. A férfi pár percig egyedül van , azután belép a nő, kezében nyers hús.

Nő: Még nem jött el?

Férfi: Nem

Nő: Értem

Férfi: Várjunk hát!

Nő: (lemondóan) Igen mást úgysem tehetünk.

A nő vágni kezdi a húst az asztalon. Apró szív alakú cafatokat kanyarint belőle, miközben néha kukorékol egyet.

Férfi: Halál szag van. Érzed te is? Olyan mint amikor azt a halott fecskét találtam az ablakpárkányomon. Most már bevallhatom hogy felizgultam amikor megláttam.

Nő: Ezt még sosem mesélted.

Férfi: Miattad van. Mert sosem baszunk, mert sosem akarod hogy…

Nő:(izgatottan) Várj! Hallok valamit! Lehet hogy ő jön….

Férfi: Végre… talán…

Egy pár másodpercig csönd de semmi nem hallatszik.

Nő: Nem nem ő volt. Már megint nem ő.

Férfi: Eltetted a kést az asztalról? Lehet hogy amiatt nem jön!

Nő: El! Nem tudtam hogy fél a késtől. (halkan) A késtől…

Férfi: Olyan mint az apád!

Nő: Ne mond ezt!

Férfi: Apád aki a testedet akarta…

Nő: Nem akarom hogy bántsd. Ő csak beteg! Nem őrült!

A nő egy cafat húst dob a férfi mellé a kádba.

Férfi: Nézd merevedésem van. Talán az erőszak említésétől..

Nő: A halott fecske…

Függöny.

Köszönöm, köszönöm!

A következő darabom Pierre-ről az egyetemi hallgatóról fog szólni, aki drogdíler és fogyasztó is, és egy erősebb tépés következtében véletlenül gyermeket nemz hasadt, önmagát Báthory Erzsébetnek képzelő édesanyjának.
Ez a mű, az emberi lét értelmének, és a sors elkerülhetettlenségének kérdését veti majd fel!

Adjatok rá pénzt!

10 Comments

  • Vagy láthatatlan, vagy láttathatatlan, de semmi esetre sem láthatattlan. :)
    És monnnyonle!

    De most komolyan, Madi. Ha ennyi baromságot össze bírsz szedni, akkor biztos van hozzá affinitásod. Amondó vagyok, látens BTK-s vagy te. :)

  • Javaslat első felvonásra (természetesen a kordivat szerint az először látott valójában a második felvonás lenne):

    A színpadon guggol egy meztelen férfi, rajta gázmaszk. Nem látni, de hallatszik, hogy kuncog. Kezében egy halott fecske. A férfinak egyre lankad a merevedése (merhogy az volt neki), a kuncogás alábbhagy, végül elmarad.

    Férfi (fáradt sóhajjal): Jajj… Ha egyszer újra mind fecske lehetnénk… Csak egy rövid időre…

    A színen átrobog egy trágyával teli vödröket szállíó platós traktor, a férfit alaposan beteríti a tartalmával. A férfi lassan feláll, a gázmaszkján féktelen lemondás és tétova világfájdalom látszik, két karját lassan széttárja.

    Férfi (újra kuncog, halkan): Ez az élet.

    Hirtelen dühösen a földhöz vágja a fecskét, és nézi.

    Percek múlva bejön egy nő, piros lepke van az arcára festve, valószínűleg rúzzsal. Fekete tüllszoknyában és papírbakancsban van, kezében egy átlátszó, üveg rajzmappa. Dinamikusan a férfihez megy, a mappát kinyitja és a férfi elé tartja.

    Nő: Mire véljem ezt?

    A rajzmappát a férfi elé a földhöz vágja, az szilánkokra törik, mindkettőjük lába vérezni kezd. A férfié jobban.

    Férfi (lassan jól látható merevedése lesz): Mióta tudod?

    Nő: Most nem ez nem fontos. Te is láttad tehát?

    Férfi: Kétszer. Először, amikor ötéves voltam. Az apám elvitt a Reménytelenek tavához. Csónakba ültetett, és egészen a tó közepéig evezett a késével. Belevágott a torkába, és egészen késő estig vicceket mesélt nekem. Minden viccén jókat nevettem, de valahogy végig görcsös voltam. Egyszer aztán abbahagyta és hirtelen a szemembe nézett — soha nem nézett a szemembe, se korábban, se később. Az arca falfehér volt… A szemembe nézett, és azt mondta: “Fiam…” De beszéljünk inkább másról. Nem lenne kedved most… Szóval…

    Nő (felcsattan): Nem fogjuk azt csinálni! Inkább fürödj le! Nézz magadra, undorító vagy!

    A nő hátrasiet egy fürdőkádhoz, leül a szélére, megengedi a vizet. Pár percig csak a vízcsobogást lehet hallani. A férfi odamegy, elzárja a csapot. Hallani, ahogy a nő sír.

    Férfi (fejét a nő ölébe hajtja, szoknyájában megtörli szaros gázmaszkját, majd felpofozza a nőt): Ha tudnék, rajzolnék neked egy vérző rózsát… És most hagyj magamra, mielőtt meggondolom magam.

    Nő (esdeklőn, kétségbeesve): Ne, kérlek!

    A férfi feláll, leveszi a gázmaszkot, és egy asztalra rakja. Belefekszik a fürdőkádba.

    Férfi: Nincs más dolgunk, mint reménykedni… Bízzunk benne, hogy eljön… (kicsit később) Tudod, mi a dolgod…

    Nő (komoran): Tudom…

    A nő feláll, és kiviszi a halott fecskét. Eltelik 17 év.

    Függöny.

  • Fandi azért nem vagyok btk-s mert nem tudok helyesen írni:-) Köszönöm észrevételedet javítok legott!:-)
    Jupeter köszönöm az eposz előzményeit. Ezek után asszem átadhatom a stfétás botot én pedig elmegyek fürdeni és várni:-)

  • Lukács Györgyöt pedig megkérjük, hogy írja meg és forgassal le mi történt a 17 év alat ami a két jelenet között volt:-)
    Ebben még Jarjar is szerepelhet:-)

  • Nem értem a szerelmi szálat … most akkor a halott fecske volt féltékeny a nőre, vagy a húscafat szenved a férfi hideg elutasításától? És kicsit dolgozd ki a fürdőkád karakterét, mert elég egysíkú, ennél azért több lehetőség van a szerepben.

  • Értem értem meg is fogadom a tanácsodat Szocsóúr legközelebb a kád is több szerepet kap. Egyelőre csak harmadéves a színész szakon így csak ez a szerep megengedett neki. Remélem azért észre lehetett venni hogy a homosexualitás is megjelent a melegvíz formájában. Ebben a nézőpontban az úriember látensbúza. Van még kérdés?

  • Jaja Tomi valóban hívnom kéne Mikó Csabit mert három éve nála van a biciklim:-)

  • De ki az a Mikó Csabi? Van egy hasonló drámája csak biciklivel?
    Na mindegy, beszéljünk inkább másról.

    “a tó közepéig evezett a késével” -ezt tényleg meg kéne filmesíteni:)

    A Libiomfit nem láttam, az nem ilyesmi volt?

Leave a Reply

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.