Igenigen, tudunk róla: dögrováson van a kreativitásunk, mint Ákos majma a ketrecben.
Még messze vagyunk a sarokpontorg cimű btk-s fellegvár mélységeitől, – ahhoz józsefattilába töltött csáthgézát kellene ebédelnünk borsós xanaxszal – de most nem gyün’ az ész. Szorráj.
Amíg megkeressük a helyünket a táplálkozási láncban, lepjétek meg magatokat:
Kedves Közönség!
Úgy gondoltuk, létrehozunk valamit, ami segít nektek eligazodni a hétköznapok útvesztőjében, utat mutat, belecsúsztatja kezét kis kezetekbe.
Jelen állapotában a program annyira épelméjű és közérthető, mint egy Xanaxon élő tünde, szókincse alapján pedig nyilvánvaló, hogy Pokémonon szocializálódott.
Nude ez van, béta állapotnak lenni divatos mostanában.
Elérhetitek a jobbra az “Oldalak” szekcióban, mint állandó tartalmat, vagy idekattintva.
Zsengék:
“madár erdő tél
hajnal hírnök lágyan fel
tavasz világ kel”
“rozsda ősz lomb át
hegy világ vér hull virág
vörös lomb határ”
“lepke kék virág
száll tavasz ősz tavasz kék
nyár múltja hó vér”
Anton, a Francia-irodalom szakos emo, (véletlenül tényleg) (f)elvágta az ütőerét, a Száz év magány 84-dik oldalával. Kedves olvasó! Kérlek segíts neki megtalálni az utat, és elkerülni az életveszélyes akadályokat, hogy eljusson a kórházba mielőtt elvérzik!
